White Sharks - Szombathelyi Pingvinek 1-5 (0-0;0-1;1-4)

Bizonytalanul kezdtük a mérkőzést, de aztán lassan belelendültünk a játékba. Rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, de sokáig úgy tűnt, az ellenfél kapusa ma mindent megfog.

Létszámban némileg kiegészülve folytattuk Újpesten „állatkerti” sétánkat. Korábban játszottunk már jegesmedvék ellen (Dunaújvárosban), pingvinek és skorpiók ellen, most a cápák következtek. Csapatunk kiegészült, hiszen a nagy öregek közül négyen (Házi Szabolcs, Jávorics Gábor, Karvalits Gábor és Varga Ádám) is visszatértek az UTE elleni meccshez képest a csapatba. Kilátásaink jók voltak, az eddigi eredmények alapján a White Sharks verhetőnek tűnt.
Az első harmad mezőnyjátékkal telt, beszorítottuk ellenfelünket, Rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, de sokáig úgy tűnt, az ellenfél kapusa ma mindent megfog. 17-et lőttünk kapura, ellenfelünk pedig csak hatszor próbálkozott. Volt olyan eset is, amikor Göncz Szabolcs kétszer, Kovács Dávid pedig egyszer próbálkozhatott közvetlen közelről – sikertelenül.
A második harmad második percében Varga Ádám léphetett ki egyedül, de sajnos nem sikerült értékesíteni a helyzetet, a bal felső sarok mellé helyezett. A negyedik percben aztán megtört a jég. Németh Richárd lövése talált utat a kapuba. 1:0. Sikerült végre egyik helyzetünket gólra váltani. Az ellenfél azonban becsülettel küzdött és nem is sikerült ebben a harmadban tovább növelni az előnyünket. A 38. percben adódott erre a legnagyobb lehetőség, de Sipos László ajtó-ablak helyzetben hibázott, a bal felső sarok mellé emelte a korongot. A kapura lövések számában továbbra is jelentős különbség mutatkozott, 33:11 volt ide.
A harmadik harmadban azonban beindult a henger. Az első percben ugyan még Sipos László ziccere kimaradt, de a harmadik perc végén Varga Ádám lapos lövéssel mattolta az ellenfél egyre idegesebb kapusát. Az asszisztot Jávorics Gábor jegyezte. A 8. minutumban Kovács Dávid roboghatott egyedül a kapura, de nem sikerült gólra váltania a helyzetet. Újabb három perc elteltével ismét rezgett a háló. Forgács Tamás ugratta ki jó passzal a nagy formában lévő Németh Richárdot, aki meg sem állt a kapuig. Így már 0:3 állt az eredményjelző táblán. 54:39-nél időt kért ellenfelünk, hiszen negyedszer is kapujukba került a pakk. Kovács Dávid, Göncz Szabolcs átadását váltotta gólra. Kapust cseréltünk, Kirchknopf Gergely őrizte Sipos Pál helyett a továbbiakban a ketrecet. Másfél perc elteltével talán első igazi védelmi megingásunkat követően Lovász Tibor tört kapura, Sipos László utolérte, felemelte a botját, testtel ütköztek, majd mindketten bekerültek a kapuba és a palánknál landoltak. A játékvezetők – talán túl szigorúan – büntetőt ítéltek. Lovász Tibor nézett farkasszemet a kapuba visszaálló Sipos Pállal, de sajnos a rávezetés után megszületett ellenfelünk becsületgólja, hiszen a csatár elhúzta a korongot kapusunk mellett és ugyan megemelnie nem sikerült a korongot, de kapusunk spárgája is kevés volt a hárításhoz. 1:4. 24 másodperccel a záró etap vége előtt ismét Németh Richárd talált a kapuba, így 1:5 lett a vége. Hoztuk a kötelezőt, és valószínűnek tűnik, hogy legalább a kisdöntőben (a harmadik helyért) játszhatunk a helyosztókon.
Az UTE csapata már nem elérhető, hisz nekik már most 15 pontjuk van. A Hevület tűnik most nagy riválisnak, kiváltképp úgy hogy a jelenlegi 11 pontjához még kettőt gyűjtve már ők sem érhetők utol. Most a Ferencvárosi Pingvinek - Hevület mérkőzéstől függ - feltéve, hogy mi legyőzzük március 14-én Székesfehérváron a Hevületet - a döntőbe kerülésünk lehetősége. Ha a fradi nem kap ki, akkor realizálódhat a döntő. Mindenesetre jó volt látni, hogy a csapat jól játszott, gólokat lőtt, bár még így is rengeteg ziccert rontottunk. Reméljük, hogy március 14-én Székesfehérvárott jobban sikerül a kapu előtti összpontosítás.

Mérkőzés jegyzőkönyve